„Maradjatok meg szeretetemben” – avagy rövid nagyheti gondolatok

Körülöttünk az új élet fakad, végre itt a tavasz! Oly jó érzés látni a rügyek fakadását, tudva, bennük új virág, új hajtás rejtezik. S velünk mi lesz? A nagyhét erre kérdez rá tőlünk! Akarsz-e megújulni, vagy maradsz elszáradt ág, megfagyott szívű porladó hajtás? Jézus így figyelmezteti tanítványait, és minket is: „Maradjatok meg szeretetemben. Ha teljesítitek parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, amint én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok szeretetében. Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek is, és teljes legyen az örömötök. (Jn 15,9-11)

Manapság sok minden elveheti az ember örömét, boldogságát. De fel kell fedeznünk, hogy néha olyan örömet, olyan boldogságot keresünk, ami valójában boldogtalanná, örömtelenné tesz minket, mert vagy nem bír reális alappal, vagy, mert nem méltó hozzánk. Ez a nagyhét arra bíztat minket, hogy keressük a belső, felső boldogságot! Jézus arról beszél, hogy az Ő örömét szeretné nekünk adni! Az Ő Öröme, az Atyával való kapcsolata. Össze akar minket is kapcsolni az Atyával, mert tudja, amit mi is sejtünk, Isten nélkül nincs tiszta öröm. S tudom, most benned is megmozdult valami, egy mély sóhajt hallok lelked mélyéből. Valami máris összekötött Vele Téged. Rügy fakad. Az új élet tör elő benned.

„Maradjatok meg szeretetemben.” Megmaradni az Ő szeretetében? Mit is jelent ez? Ráébredni arra, hogy Ő valóban halálos szeretettel szeret minket! El tudom-e fogadni ezt Tőle? Félek, hogy valahogyan viszonoznom kellene az Ő különleges figyelmét, amellyel irányomban viselkedik? Félek a boldogságtól, amely megváltoztathat? „Ha teljesítitek parancsaimat, megmaradtok szeretetemben”, mondja Jézus. Igen, a szeretetnek, az örömnek, a valódi boldogságnak van feltétele! El kell indulni azon az úton, amelyen Jézus vezet minket! Isten törvényei nem korlátok, hanem a boldogság alapkövei, amire életünk biztos alapját építhetjük. Ezek nélkül repedezik majd házunk-házasságunk fala. Töredezik énünk egésze-egészsége, szétfolyik, semmivé lesz az idő, amit élünk, legyen az 50, 60 vagy 90 év. Akkor szétfolyik ez a tavasz is, és a semmibe ömlik! Ugye nem akarod? Benned már új élet fakadt! Ne engedd, hogy rügyét tönkre tegye a fagy! Mondd bátran: szeretlek én is Istenem! S Benned, Veled, Általad, megtisztulva szeretem azokat, akiket rám bíztál! Házastársat, gyermeket, családtagot. A Te szeretetedben maradok!

Sivadó Miklós atya