„Tiszta szívet teremts bennem, ó, Isten!” – Lelkileg is feltöltődtek a gyerekek a Nagyhét kezdetén

A nagyhét kezdete a húsvét előtti vasárnap, amit virágvasárnapnak hívunk. Jézus ekkor vonult be Jeruzsálembe, az emberek pálmaágakkal, ujjongva, örömmel fogadták Őt. Majd jön a nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat – a keresztény tanítás legfontosabb állomásai ezek, mert Jézus életében ekkor történtek azok az események, amikre a keresztény hit épül. Bár a kereszthalál, a megváltás és a feltámadás olyan fogalmak, amiket nehéz megérteni, mégis jó, ha beszélgetünk róluk a diákokkal.

A Szent Efrém-iskola kiemelt figyelmet fordít a hozzánk járó gyermekek lelki fejlődésére, így április 4-én lelki napot tartottunk az intézményben. Sivadó Miklós lelki vezető tartott a diákok közreműködésével imádságos órát a tornacsarnokban, majd az osztályok a saját termükben folytatták a hangolódást vendég hitoktatók és lelkészek segítségével. A nagyobbak számára lehetőség volt szent gyónásra is.

Ismerjük a történetet: virágvasárnap után Jézus bevonult a templomba, az imádság házába, azonban a találkozások helyszínén csak kereskedőket, galambárusokat és pénzváltókat talált. A hozzá nem megszokott módon indulatosan, ostorral zavarta ki őket, felborította az asztalokat. Úgymond nagytakarítást végzett, megtisztította a templomot a gyarlóságtól. Miklós atya azt mondta: mi is mindannyian Isten templomai vagyunk, a szívünk belső szentélye Istennek van fenntartva. De sajnos a belső szentélyünk sem olyan tiszta: mindenféle más van bent, szenny, rossz, gyarló gondolatok. Ezzel megszűnik a találkozás helye. „Tiszta szívet teremts bennem, ó, Isten!” – mondja a zsoltár. Nekünk is ilyen tiszta szívre van szükségünk ahhoz, hogy méltóképpen átéljük a következő napokat és örömmel várjuk a húsvét ünnepét. Miklós atya azt kívánta: bár nehéz nagytakarítást végezni így húsvét előtt – a hölgyek tudják ezt leginkább – de igyekezzünk minél több szertartáson részt venni a nagyhéten, ürítsük ki szívünkből a nem oda illő dolgokat, várjuk így a húsvét ünnepét, hogy Jézus szabadító szeretete találjon helyet belső szentélyünkben! (Bródi-Szilágyi Ilona – fotók: Sipos András 7. a)